Mandulafa

Mert ez (is) a riviéra – 2. rész

A keddi napomat kocogással kezdtem. Rendszeresen járok otthon edzeni, és nem szívesen töröm meg a jól bevált rutint, így egyértelmű volt, hogy a “nyaralás” alatt is aktív maradok. Fitneszterem hiányában futócipőbe ugrottam és a Promenade des Anglais felé vettem az irányt. Persze futóbajnok nem vagyok, de ha az ember egy ilyen kellemes környezetben mozoghat, az mindenképpen motivál. Pláne, ha rajtad kívül még rengetegen kezdik hasonlóan a napot.

Végigkocogtam a kikötőig és vissza, majd gyors reggelivásárlás, összekészülődés, és már úton is voltam az első látnivaló felé. Útbaejtettem egy Starbucks kávézót, mert bár otthon nem vagyok mindennapos látogató, de az ilyen és hasonló kávézóknál legalább tudod, mire számíts 🙂

Day 2 – Notre Dame, Avenue Jean Médecin, Monastère de Cimiez, Le Port, Park Castel des Deux Rois, Parc de la Colline du Château

Kávémmal a kezemben sétáltam a Notre Dame épületéig, amely csendesen megbújik Nizza Andrássy útján – legalábbis nekem a budapesti Andrássy út ugrott be, ahogy végigmentem az Avenue Jean Médecin-en, ahol különféle márkás terméket kínáló boltok sorakoznak. A katedrálisba nem tudtam sajnos benézni, mert viszonylag korán volt, de az épület kívülről impozáns.

Talán legközelebb belülről is megnézem?! 🙂

A Notre Dame után a Monastère de Cimiez következett listámon, ahová egy kis kellemes sétát követően dombra (hegyre) felfelé jutottam. Megérte: a ferences monostor (amit még ma is laknak szerzetesek) csodás kis kerttel rendelkezik, amit gondosan ápolnak.

 

Ha valaki egy kis csendre, friss levegőre vágyik a város zajátol messze, ez erre pont megfelelő hely. Nem mellesleg a kilátás is remek a városra.


A séta visszafelé könnyebbnek bizonyult, bár az út hosszabb volt a kikötőig (Le Port), mint a várostól felfelé. A kikötőnél leültem egy pár percre egy narancslé társaságában, hogy erőt gyűjtsek, majd ismét egy kis séta következett, dombra fel. A Park Castel des Deux Rois a helyiek körében népszerű, a városközponttól kissé félreeső közpark. Bár az ajánlók remek kilátást ígértek a kikötőre, sok mindent nem lehetett látni a burjánzó növényzettől, amely körülöleli a parkot. 🙂

 

Innen úgy döntöttem, ebédelni megyek. A Google segítségével még előző nap kinéztem egy éttermet, ami a Place Massenától 2 percre bújik meg. Bár viszonylag későn érkeztem, még sikerült asztalt kapnom a La Maison de Marie-ban. Ezúttal tengeri keszegből készített tartárt választottam előételnek, főételnek pedig grillezett tengeri sügért kértem.

Mindkét fogás finom volt, a grillezett halat a pincér tálalás előtt filézte ki az asztalomnál, és nagy örömömre nem a szokásos krumplival, hanem párolt zöldségkörettel tálalták. A kiszolgálás gyors volt, az ételek ízletesek, bár picit túlárazottak.

Ebéd után már csak egy célpont volt hátra: Parc de la Colline du Château, amit előző nap idő hiányában nem tudtam teljesen megnézni. A séta a Virágpiacon vitt keresztül, ahol ezúttal tényleg virágot árultak 🙂 A parkhoz érve ismét meg kellett másznom jó néhány lépcsőfokot, de a panoráma onnan fentről tényleg gyönyörű.

Végül a Promenádon keresztül visszasétáltam a hotelbe, és kissé megfáradtan, de élményekkel gazdagodva zuhantam az ágyba.

Címkék: , ,

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!